Vass Judit oldala Posts

szeptember 9, 2024 / Évfordulók

GRENDEL LAJOS

„Szolvák évfolyamtársam azt találta mondani egyszer, hogy ha ő magyar lenne, kiugorna az ablakon. Kérdésemre, hogy miért tenne ilyen ostobaságot, előbb hímezett-hámozott, majd a végén azzal rukkolt ki, hogy magyarnak lenni borzalmas dolog lehet. Hirtelen haragom csillapodván, beláttam, igaza van. Magyarnak lenni borzalmas dolog, legalább olyan kétségbeejtő állapot, mint csehnek, szlováknak, románnak, németnek, zsidónak, orosznak, cigánynak lenni, nem beszélve az észtekről, lettekről, s akkor a csecsenekről vagy az azerbajdzsáni örmény enklávéról nem is szóltam.”

(Grendel Lajos: Hazám, Abszurdisztán. 1996.)

Grendel Lajos tág látókörű író, igazi eurepéer tudott lenni kisebbségi-nemzetiségi íróként is. Szemlélete a legnemesebb magyar hagyományokhoz köti. (vj)

ÉLETE

Grendel Lajos (Léva, 1948. április 6. – Pozsony, 2018. december 18.)[2] Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, kritikus, egyetemi tanár.

Grendel Lajos és Krizsányi Mária gyermekeként született. 1966–1967-ben a Komensky Egyetem matematika–fizika szakos hallgatója volt Pozsonyban. 1968-1973 között magyar–angol szakon tanult. 1970 óta publikál a pozsonyi Irodalmi Szemlében.

1973-1992 között a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1988 óta pedig irodavezető-helyettese volt. 1990-től a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségi tagja. 1992-1996 között a Kalligram Kiadó és az azonos című folyóirat főszerkesztője volt. 1994 óta szabadfoglalkozású. 1997-től a Szlovákiai Magyarok Értelmiségi Fórumának szóvivője. 1997-2000 között a Szlovákiai PEN-Centrum elnöke volt. Ugyanebben az évben a Komensky Egyetem adjunktusa lett. 1998-tól a Magyar Írók Szövetségének elnökségi tagja. 1998–ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Családja

1974-ben házasságot kötött Sebők Ágota újságíróval. Két gyermekük született: Zsuzsa (1977) és Gábor (1980).

Munkássága

Korai novellái, kisregényei humorral és iróniával teltek. Regényei a szlovákiai magyarság mai életét, problémáit a messzi történelmi időkbe visszanyúló előzményekkel szembesítik. Valóságból, meséből, mítoszból és intellektuális elemzésből teremt eleven sodrású új prózát.

Művei

·         Teniszlabda (novella, 1970)

  • Hűtlenek. Regény; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1979
  • Éleslövészet. Nem(zetiségi) antiregény; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1981
  • Galeri (regény, 1982, 1998)
  • Áttételek (regény, 1985, 1999)
  • Bőröndök tartalma (elbeszélések, 1987)
  • Szakítások (regény, 1989)
  • Thészeusz és a fekete özvegy (regény, 1991, 2000)
  • Elszigeteltség vagy egyetemesség (esszék, cikkek, interjúk, 1991)
  • Einstein harangjai. Abszurdisztáni történet (regény, 1992, 2000, franciául: 1998)
  • Rosszkedvem naplója. 1990 november–1991 október; JAMK–Új Forrás, Tatabánya, 1992 (Új Forrás könyvek)
  • Az onirizmus tréfái (novellák, 1993)
  • Vezéráldozat. Válogatott novellák; vál. Temesi Ferenc; Nap, Dunaszerdahely, 1996 (Metszet)
  • És eljön az Ő országa (regény, 1996, 2003)
  • Hazám, Abszurdisztán (esszék, 1998)
  • Tömegsír (regény, 1999, 2006)
  • Prikk és Pantheosz / Valóság, fantasztikum, mágia. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1999 március 1-jén és 8-án elhangzott „Arany János előadások” írott változata; Anonymus, Bp., 1999 (ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet füzetei)
  • Nálunk, New Hontban. Regény; Kalligram, Pozsony, 2001
  • Szép históriák (novellák, 2001)
  • A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája (2002)
  • A szabadság szomorúsága (novella, 2002, 2009)
  • És eljön az Ő országa. Szomorú játék; Kalligram, Pozsony, 2003 (Grendel Lajos művei)
  • Mátyás király New Hontban (regény, 2005)
  • A kutya fája; Nap, Dunaszerdahely, 2006 (Kaleidoszkóp könyvek)
  • Szlovákiai magyar szépirodalom (2007)
  • A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században; Kalligram, Pozsony, 2010
  • Négy hét az élet. Regény; Kalligram, Pozsony, 2011
  • Távol a szerelem; Kalligram, Pozsony, 2012
  • Az utolsó reggelen; Kalligram Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2013
  • Utazás a semmi felé. Regény; Kalligram Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2014
  • Rossz idők járnak. Novellák; Kalligram Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2016

https://hu.wikipedia.org/wiki/Grendel_Lajos

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

YBL MIKLÓS

Ybl Miklós György Ignác (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.)

Ybl Miklós a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika…

1814-ben született Székesfehérvárott, német származású szülőktől. Édesapja Ybl Miklós (1779–1861) ottani kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.

A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a bécsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenben beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai vannak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol a Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Céh Mesterei első ízben elutasították építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré fogadták.

Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet, a pesti Dorottya utcában.

1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte való télen még tett egy látogatást Itáliában, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.

1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida (1820-1891) nevelőnőt.

1860-ban Széchenyi István is Yblt kérte fel, hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest) 17. sz. alatti bérház és a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda a mai Bródy Sándor utcai Rádió épülete helyén.

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat (ma Budapesti Olasz Kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg, s néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amely elkészülte után számos bírálatot kapott. Neÿ Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.

Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett.

Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), amely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.

Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ybl_Mikl%C3%B3s

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

KOLISCH IGNÁC

Róla írta Móra Ferenc A sakkbáró c. novelláját. „Móra Ferenc A sakk-báró című írását olvasva két dolgot azonnal észrevehetünk. Egyrészt azt, hogy ez a szöveg ma nehezen találna magának kiadót, hiszen az első mondatában lezsidózza, a másodikban lenácizza főszereplőjét, Kolisch Ignácot. „Kolisch Ignácnak hívták, magyar ember volt, pozsonyi születésű, s bár efelül nem tudok biztosat, azt sejtem, szombaton tartotta a vasárnapot. Az ilyesmiért ugyan a hatvanas években még nem verték meg az embert, de azért mégse látszott valószínűnek, hogy a Náci (Ignác) karriert csináljon, mert akármibe kapott, semmiben sem szolgált neki a szerencse.”  (Kemény Vagyim: Titkos bajnokok) https://www.google.hu/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fobudaianziksz.hu%2Fkemeny-vagyim-titkos-bajnokok%

Báró Kolisch Ignác, német írásmódban Baron Igna(t)z von Kolisch (Pozsony, 1837. április 6. – Bécs, 1889. április 30.) osztrák–magyar bankár, a 19. század egyik legjelentősebb sakkozója, aki mindig magyarnak vallotta magát.

A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint 1867 júliusa és 1868 novembere közt a világ legerősebb játékosa volt.

Élete

 

Mielőtt a tőzsdén meggazdagodott és bárói címet kapott, a sakkvilágban mint profi sakkozót és újságírót ismerték.

Kolisch szegény család fia. Már 17-évesen eredményesen sakkozott a bécsi Ezüst kávéházban a Plankengassén Ernst Falkbeerrel. Ezekben az időkben több bécsi napilapban Ideka álnév alatt vezetett sakkrovatot.

Párizsban megnyerte az egyik legerősebb 19. századbeli sakktornát. Ez után a tornagyőzelem után többet versenyszerűen nem sakkozott, a sakk mecénása maradt. A sakkon keresztül barátja lett Jules Grévy ügyvéd, a későbbi francia államelnök és a multimilliomos Albert Rothschild.

Tőzsdei spekuláció révén gazdag ember lett és a Szász-Meiningeni herceg bárói címet adományoz neki. Bécsbe költözött, többek közt a Wiener Allgemeine Zeitung alapítója és tulajdonosa volt (1888-ig).

A Pesti Sakk-kör kétszer is megválasztotta tiszteletbeli taggá. Sok nyelven beszélő, ritka szellemes társalgó, magával ragadóan szuggesztív személyiség.

Vesebetegségben halt meg 1889-ben.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolisch_Ign%C3%A1c

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Egy meg nem írt regény

NEM TUDOM

VASS JUDIT

EGY MEG NEM ÍRT EGYPERCES

NEM TUDOM

Nem tudom, hogy kire fogok szavazni, csak azt, hogy szokás szerint be kell majd fognom az orromat. Elvégre népben-nemzetben-emberiségben gondolkodó írástudó lennék, vagy mi, meg erkölcsi kényszer. Na, mindegy, de ez hosszú.

Legszívesebben kampányt indítanék, hogy szavazzon mindenki szíve vagy esze szerint, lássam csak tisztán, hol élek. Minek, tudom. „Öt perc beszélgetés az átlagszavazóval” ─ mondta állítólag Churchill, mint a demokrácia elleni legerősebb érvet.

Tehát bemegyek a könyvesboltba. Azelőtt Szabó Ervinhez jártam, de amióta nincs pénze a kortárs irodalomra, nekem meg időm órákig ülni az olvasóteremben, szelektálok. „Hová lépsz most…” Uramisten, már megint vagy száz új könyv, amit elolvasnék. Már körülbelül harminc, azaz 30.000-nél járok, amikor visszatolom kedvenc kortársamat a helyére.

Egyrészt soha nem tudhatom, mikor robban le a 40 éves mosógép, vagy mondja be az unalmast a gáztűzhely, tehát csak ésszel. Már csak olyat veszek meg, amit biztosan újraolvasok majd nyugdíjas koromban ─ fő az optimizmus. Másrészt ─ ezt csak mostanában vettem észre ─ már gyerekszemmel nézem a műveket: elolvasnák-e diákjaim? Értenék-e? Nem tudom. Illetve igen.

Amit én megvennék, műveltségdeficitemet korrigálandó, az már egy letűnt világ. Ezért sokan megköveznének. Talán magam is. Vessem rám az első követ.  Sokan hiszik, hogy még itt van. „A kultúránk még él, bizantinikusan, automata módjára…” (Babits: Ezüstkor) Nagyképűen idézőjelbe teszem, és nem ellenőrzöm, hogy pontos-e az idézet. Minek.

Aztán elszégyellem magam: hiszen épp ez, amit tovább kellene adnom: az „utána nézek”, a „nem beszélek a világba”, „végiggondolom, hogy igaz-e”. A meggondolt gondolat. Nem tudom. Nagyon szeretnék fiatal tanár lenni, szembenézni ezzel a kihívással ─ igaz, akkor nem lennének (talán) dilemmáim. Ahogy elnézem dilemmaszabadságom se. Nem tudom.

„Az emberi tehetség parányi lámpa.” Végül is leemelek egy régen hiányzó, mindössze háromezer forintba kerülő könyvet, azt hiszem, ezt érdemes lesz a figyelmükbe ajánlani, semmi filosz belterjesség, életszaga van, humoros…nem tudom. Csak a kérdést: És ki viszi majd át … mit is? Ja. Tandori madarát, Örkény egyperceseit…

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

BRÓDY JÁNOS

„Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Bródy-Maróti Dóra könyvillusztrátor és grafikus unokája, Maróti Géza építész dédunokája. Rejtő Évával 1984-ben kötött első házasságából három gyermeke született: Miklós Dániel (1985), Luca Sára (1986), Anna Barbara (1991), a második házasságból Farkas Anitától született Máté Benedek (2004).

Életpályája

Az 1960-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata.

1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol Szörényi Leventével számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. Az Illés repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben, és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével.

1973-ban vizsgálat is indult ellene, államellenes izgatás gyanújával. A zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.

1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.

Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés- és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után egyre inkább olyan dalai születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, amikor őbenne dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.

Első lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeim; Földvár felé félúton; Mama kérlek; és a Bródy-dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál.

Második albuma a Ne szólj szám volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy Egy hétig tart egy szerelem. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék.

A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül, melyen az Engedd, hogy szabad legyek, az Átmeneti állapot és a Zárt osztály már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a Légy hű magadhoz vagy A fiam meg a lányom, melyben a szerző új szerepköréről tudósított.

Az utca másik oldalán című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a Tangó LeMondó és a Haggyá’ má’ békibe’, de művészi hitvallást is jelzett a Mit tehetnék érted, A földön járj vagy az Őszinte bohóc.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról Volt egyszer egy koncert címmel CD és később DVD is forgalomba került.

2001-ben, az új évezred kezdetén Kockázatok és mellékhatások címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a Jön a vonat és a Meg kéne kapaszkodni, az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. Az emberi jogok védelmében írt Szabadnak születtél pedig arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.

Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegkönyvét írta (Kőműves Kelemen, István, a király, Doktor Herz, Fehér Anna, A kiátkozott, Veled, Uram, Will Shakespeare vagy akit akartok, és az Andrew Lloyd Webber zenéjével készült Volt egyszer egy csapat.).

2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a BRÓDY 60 című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.

Az Illés szekerén című album 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János addigi pályafutását.

A feltámadt érdeklődés következménye, hogy Bródy János 2016-ban egy Ráadás albummal jelentkezett, mely eredetileg jubileumi vinil (bakelit) korong lett volna. A slágerlistás lemezen vadonatúj számok: Te itt leszel majd mellettem, Magyarok közt európai, Birkaország, Újra ősz van már, Gyere édes, jöjj és korrumpálj, és régi dalok újraértelmezett feldolgozásai szerepelnek, mint a Csillag Hajnalka folytatása, a Felföldiné estéje. A 70. évfordulóra végül egy 5 lemezes exkluzív bakelit összeállítás jelent meg, melyből csak 300 példányt gyártottak. A felemelő hangulatú Aréna koncertről BRÓDY70 címmel DVD+2CD került forgalomba szintén a Grundrecords gondozásában.

Bródy János elsősorban dalszerzőnek tartja magát. Dalait sokan sokféle formában feldolgozták; Koncz Zsuzsa és Halász Judit mellett írt dalokat Zoránnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Komár Lászlónak is, és egy időben Várszegi Gábor nevében az Omega szövegeit is ő írta. (Csillagok útján, Gammapolis). Álnéven Szűcs Juditnak is írt két dalt, pl. a Te, figyelj címűt. Újabban a Margaret Island zenekar és az Ivan & The Parazol műsorában is szerepelnek Bródy-dalok.

Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. 2016-ban Magyarok közt európai címmel a Hangzó Líra sorozatban jelentek meg versei Bálint András előadásában.

Eddigi pályafutása során több mint 60 nagylemez elkészítésében működött közre, körülbelül 800 dal szövegét és 200 dal zenéjét szerezte.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3dy_J%C3%A1nos

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

ÖRKÉNY ISTVÁN

 „„[…] nagyon sok olyan költőnk és írónk van már, aki azt az írói alapszituációt próbálja megvalósítani, hogy egyenrangú félnek tekinti a másikat, felnőttként beszél vele. Tehát nem szépíti a dolgokat, mellőzi az ünnepélyességet, mellőzi az írói méltóság pózát, amit gyűlölök, lemond minden tekintélyről, amire foglalkozása voltaképpen predesztinálná, és úgy beszélget az olvasójával, ahogy én beszélgetek teveled, vagy ahogyan mi beszélgetünk, ha barátok között vagyunk. Tehát egyenrangú az egyenrangúval, egyforma észbeli képességekkel rendelkező vitapartnerek, akik közül az egyik fél az író, jelen esetben én, lemondtam arról, hogy tanácsoljak, mert tanácsot adni nem tudok, lemondtam arról, hogy megmagyarázzak, mert magyarázni nem tudok, nem értem a világot, amely körülvesz, tehát hogyan tudnám én ezt megmagyarázni? A kijelentő mondat helyett a kérdő mondat az, amely az én egész írói struktúrám alapja.” (Örkény István)

[Úgy írni… ] (részlet) – In: Lázár István: Örkény István, Budapest, Szépirodalmi, 1979;

ÉLETE

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládba született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol 1934-ben szerzett diplomát.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.

A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

„ Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.

– Egyperces Novellák – Fasírt

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.

Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten,1941-ben váltak el. Második felesége 1948–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot.

1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálát követően Radnóti Zsuzsa gondozza hagyatékát, életművét.

„ Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig. „

Örkény a magyar groteszk dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból).

1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.

Dramaturgként, színházi szerzőként

1949-ben az Ifjúsági-, majd 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgjaként dolgozott.

A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. 1948 és 1960 között átdolgozásai (Molière: Zsugori; Mikszáth Kálmán: Különös házasság) kerültek színpadra. A Mikszáth darabban alkatótársa volt Gyárfás Miklós, akivel egy közös, bemutatott alkotást is jegyezhettek. A darab címe: Zichy palota. A bemutató helyszíne és időpontja: Ifjúsági Színház – 1949. szeptember 23.

Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban.

Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

SPIRÓ GYÖRGY

„Nem tudok mit csinálni, írom a műveimet. Nem veszek részt a politikában, az engem mélységesen nem érdekel, és nem is értek hozzá. Nincsenek politikai állásfoglalásaim, soha nem is voltak, se a Kádár-rendszerben, se most. Soha nem voltam ellenzéki vagy kormánypárti, még a Kádár-rendszerben sem. Nem voltam hivatalos író, és csak ritkán tiltották be műveimet. Az úgynevezett közéletben nem veszek részt.

Az írásaim viszont gyakran váltanak ki politikai botrányokat. Néha, mert vannak műveim, amire a kutya sem figyelt oda, de akkor legalább békén hagytak. Volt olyan, amire valamiért felkapták a fejüket jobbról vagy balról.”

1946. április 4-én született Budapesten. Apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar–orosz–szerb-horvát szakon diplomázik az ELTE Bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben. Az Újságíró Főiskolán szociológus-diplomát szerez 1972-ben.

1970–71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. 1971 és 75 között a Corvina Kiadó szerkesztője. 1975-től három évig ösztöndíjas aspiráns. Az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanít. 1981-ben kandidátus, 1997-ben habilitált professzor. Az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. 2008-tól nyugdíjas.

1975–77-ig, majd 1978-ban ösztöndíjas drámaíró és dramaturg a budapesti Nemzeti Színházban, 1981 és 1992 között dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1992–1995-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990–1997-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára.

1975 és 1998 között tagja volt a Magyar Írószövetségnek, melyből kilépett. A Magyar P. E. N. Club tagja. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért. 2010-ben az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést kapta a Messiások című regényéért.

Budapesten él, két gyereke van.

Regények

Kerengő. Budapest. 1974. Szépirodalmi. = Budapest. 1996. Helikon. = Budapest. 2012. Magvető, 448 p.

Az Ikszek. Budapest. 1981. Szépirodalmi. = Budapest. 1983. Szépirodalmi. = Budapest. 1996. Helikon. = Budapest. 2005. Magvető. = Budapest. 2007. Magvető.  = Budapest. 2018. Magvető, 570 p.

A Jövevény. Budapest. 1990. Szépirodalmi – Európa.

A Jégmadár. Budapest. 2001. Ab Ovo.

Fogság. Budapest. 2005. Magvető. = Budapest. 2007. Magvető, 770 p. = Budapest. 2008. Magvető, 770 p. = Budapest. 2010. Magvető, 770 p.

Fogság – Széljegyzetek. Budapest. 2006. Magvető.

Messiások. Budapest. 2007. Magvető.

Feleségverseny. Regény. Budapest.  2009. Magvető, 340 p.= Budapest. 2011. Magvető, 340 p. = Budapest. 2013. Magvető, 340 p.

Tavaszi Tárlat. Regény. Budapest. 2010. Magvető, 288 p.

Diavolina. Regény. Budapest. 2015. Magvető, 208 p.

Kőbéka. Regény. Budapest. 2017. Magvető, 248 p.

Novellák

Álmodtam neked. Budapest. 1987. Szépirodalmi. = bőv. kiad. Álmodtam neked. Régi és új novellák. Budapest. 2000. Scolar. = Álmodtam neked. Régi és új novellák. 2007. Budapest. Scolar, 342 p. = Álmodtam neked. 2013. Budapest. Magvető, 341 p. = Álmodtam neked. 2017. Budapest. Magvető, 341 p. 

T-boy. Budapest. 1994. Ab Ovo.

Kémjelentés. Novellák. Budapest. 2011. Magvető, 216 p.= Budapest.  2013. Magvető, 340 p.

Egyéni javaslat. Humoreszkek. Budapest.  2019. Magvető, 208 p.

Drámakötetek

A békecsászár. Öt dráma. (Hannibál. – Balassi Menyhárt. – Kőszegők. – Káró király. – A békecsászár.) Budapest. 1982. Magvető.

Csirkefej. Öt dráma. (Jeruzsálem pusztulása. – Az imposztor. – A kert. – Esti műsor. – Csirkefej.) Budapest. 1987. Magvető.

Mohózat. Hat dráma. (Ahogy tesszük. – Legújabb Zrínyiász. – Árpádház. – Dobardan. – Vircsaft. – Kvartett.) Budapest. 1997. Helikon.

Honderű. Drámák. (Fogadó a Nagy Kátyúhoz. – Elsötétítés. – Honderű. – Szappanopera.) Budapest. 2002. Ab Ovo.

Koccanás. Bp. 2004. Scolar. = Budapest. 2010. Scolar, 125 p.

Három dráma. (Az imposztor. – Csirkefej. – Kvartett.) Budapest. 2006. Scolar, 224 p.

Drámák I. – Átiratok 1. (Katona József–Spiró: Jeruzsálem pusztulása, Vörösmarty Mihály–Spiró: Czillei és a Hunyadiak, Hamvas Béla–Spiró: Szilveszter.) Utószó: Radnóti Zsuzsa. Budapest. 2008. Scolar, 264 p.

Drámák II. – Átiratok 2. (Bulgakov–Spiró: Optimista komédia; Hašek–Spiró: Švejk; Mann–Spiró: Mario és a varázsló.) Budapest. 2009. Scolar, 196 p.

Drámák III. (Az imposztor. – Csirkefej. – Kvartett.) Budapest. 2009. Scolar, 231 p.

Drámák IV. (Vircsaft. – Honderű. – Szappanopera. – Prah.) Budapest. 2010. Scolar, 271 p.

Drámák V. (Árpád-ház. – A békecsászár. – Príma környék.) Budapest. 2012. Scolar, 316 p.

Drámák VI. (Helló, Doktor Mengele! – Elsötétítés.) Budapest. 2015. Scolar, 144 p.

Széljegy – Drámák, dramolettek, hangjátékok.  Budapest. 2019. Scolar, 212 p.

Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról. Budapest. 2020. Scolar Kiadó, 192 p.

Versek

Ne mondj le semmiről. (Antológia.) Budapest. 1972. Szépirodalmi.

História. Budapest. 1977. Szépirodalmi.

Tanulmányok

Miroslav Krleža. (Monográfia.) Budapest. 1981. Gondolat.

Magániktató. (Esszék, kritikák, tanulmányok.) Budapest. 1985. Szépirodalmi.

Kanásztánc. (Esszék, tévékritikák.) Budapest. 1992. Ab Ovo.

A közép-kelet-európai dráma a felvilágosodástól Wyspianski szintéziséig. Budapest. 1996. Magvető. (Elvek és utak.)

Shakespeare szerepösszevonásai. Budapest.  1997. Európa. (Mérleg.)

Mit ír az ember, ha magyar. Budapest.  2003. Ab Ovo.

Magtár. Cikkek, tanulmányok 2004-2012. Budapest.  2012. Magvető, 348 p. = 2. kiad. 2017.

Válogatott esszék 1979-2016.  Budapest. 2016. Magvető, 384 p. 

Malaccal teljes éveink. Esszék. Budapest. 2020. Magvető, 88 old.

https://dia.hu/dia-szerzok/spiro-gyorgy/eletrajz

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

JUHÁSZ GYULA

„Juhász Illés  posta- és távírdafőtiszt és felesége, Kálló Matild első gyermekeként született.

1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899-ben jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, majd az Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló. 1899.– 1900. piarista novícius Vácon. 1902-ben apja meghalt. 

1903–1906-ban a Pesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium titkára lett. 1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkardlap megsebesítette fejét és kezét. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá.

1906. júniusában tanárvizsgát tett, majd a Máramarosszigeti Piarista Gimnáziumban tanított, 1908-ig. 1907. február 9-én öngyilkossági szándékkal eltűnt a városból. de márciusban tanári államvizsgát tett Budapesten, megismerkedett Gulácsy Lajossal.

1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét hozó vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel. Ősszel a lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani.

Október 1-jén elhagyta Lévát, Pestre utazott, s a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét.  Hazatért Szegedre.

1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanáraként egyik megalapítója volt A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak. Megismerte Sárvári Anna színésznőt, akihez reménytelen szerelem fűzte. Első Anna-verse 1908-ban jelent meg.

1911–1913-ban a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára volt, de ezt száműzetésnek érezte. 1913–1917-ben a makói állami főgimnáziumban tanított, s ez idő alatt a városban lakott.

1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe lőtte magát. A Szent Rókus Kórházban kezelték, ahol fölkereste Eőrsi Júlia. 1917. január 8-án idegrohamot kapott, betegségével a budapesti Moravcsik-klinikán kezelték. Április 9-én hivatalosan elmebetegnek nyilvánították. 1915. január elején megjelent második kötete, Új versek címmel.

1918. november 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak. A radikális párt al-, majd társelnöke, népgyűlések szónoka, a Délmagyarország vezető publicistája volt. 1919. március 24-én Forradalmi kiskáté című írásában köszöntötte a kommunista hatalomátvételt. Április 8-án a szegedi színház direktóriumának tagjaként új műsorpolitika kialakításához kezdett. 

Május 7-én a francia megszállás alatt levő Szegeden, a már április közepén fölülkerekedő ellenforradalom elüldözte a színház éléről; tanárgyűlésen bántalmazták. Életét derékba törte a kommün bukása. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. A Munka című szociáldemokrata lap dolgozótársa, a munkásotthonban folyó kulturális munka irányítója volt.

Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc köszöntötte. 1925-ben egyik cikke miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon fölmentették.

1926-ban Bécsben József Attila kalauzolta; Kassákkal, Hatvanyval találkozott. 1928-tól havi 44 pengő nyugdíjat kapott. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta), a siker azonban megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte. A magány, az elszigeteltség fokozta idegbaját, 1937-ben Veronállal megmérgezte magát.

Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, kompozíciójuk zárt. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett Édent jelentette neki.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Juh%C3%A1sz_Gyula_(k%C3%B6lt%C5%91)

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

ZIPERNOWSKY KÁROLY

„Legnagyobb sikere a Róma városát ellátó tivoli erőmű és távvezeték létesítése volt, 1892-ben.

Figyelme a váltakozó áram felé fordult, mert abban látta a jövőt, míg Edison is, Siemens is úgy ítélte, hogy a váltakozó áramnak nincs jövője, mert a termelt energia elosztása megoldhatatlan feladatnak tűnt.

1885-ben Déri Miksa és Zipernowsky szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozóáramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert. Ezt néhány hónap múlva követte legnagyobb jelentőségű munkájának, a zárt vasmagos transzformátornak szabadalmi bejelentése, amelynek Bláthy Ottó is részese volt.

Ezzel a váltakozóáramú Ganz-rendszer diadalútja kezdődött, melyet 1893-ig Zipernowsky személyesen vezényelt.

Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.[1]) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója. Érdeklődése középpontjába a váltakozó áramok előállítása és felhasználása került.

Bécsben született, a piarista gimnáziumban érettségizett Pesten, majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott Kecskeméten. Ezután iratkozott be a Királyi József Műegyetemre 1872-ben. Negyedévesen már az akkor fiatal tudománynak számító elektrotechnikáról tartott előadásokat a Mérnök- és Építész-Egylet felolvasó ülésein. Egyik ilyen előadásán figyelt fel rá Mechwart András, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár vezérigazgatója.

Mechwart az akkor 25 éves Zipernowskyra bízta a Ganz gyárban 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését. Itt néhány hónap alatt Zipernowsky tervei alapján készítették el az öntőműhely világításához szükséges első egyenáramú dinamót, amellyel 56 V feszültségű 12 A áramerősségű egyenáramot termelve szénrudas ívlámpát tápláltak.

Déri Miksa 1882-től lépett a gyár szolgálatába, és Zipernowskyval együtt még ugyanebben az évben öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztattak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására.

Figyelme a váltakozó áram felé fordult, mert abban látta a jövőt, míg Edison is, Siemens is úgy ítélte, hogy a váltakozó áramnak nincs jövője, mert a termelt energia elosztása megoldhatatlan feladatnak tűnt.

1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150 lóerős gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú váltakozóáramú generátort mutattak be, amely a váltakozó áramú rendszer fejlődésében úttörő lépés volt, és méreténél fogva is általános feltűnést keltett. A gép később évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta.

1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Ugyanebben az évben június 11-én kinevezték a Műegyetemen újonnan megalakított Elektrotechnika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának. Ekkor Zipernowsky megvált a Ganz gyártól, és a továbbiakban tevékenységét az oktatásban és a tudományos közéletben folytatta.

A Műegyetem 1906/1907-es tanévben átadott fizikai-elektrotechnikai épületében (ma F épület) a tanszék saját előadótermet és laboratóriumot kapott, amelyet Zipernowsky korszerű gépekkel szerelt fel. A nagyfeszültségű technika terén a tanszék Európa más egyetemeit és próbatermeit is megelőzte. A terem egykori felszereléséből egy gépcsoport ma is az eredeti helyén található.

Zipernowskyt az 1900-ban megalakult Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete (ma Magyar Elektrotechnikai Egyesület) 1903-ban Dérivel és Bláthyval együtt tiszteletbeli tagjává nyilvánította, majd 1905-ben Zipernowskyt választották elnöknek. 1912-ben Zipernowsky 5000 koronát adományozott az egyesületnek, hogy annak kamatát minden évben díj gyanánt ítéljék oda. Az egyesületi választmány ezüst Zipernowsky-plakettel egészítette ki a díjat.

Az egyesület 1937-es közgyűlésén már nem vett részt, búcsúlevelét felolvasták, utódja Verebélÿ László lett.

1942. november 29-én Budapesten, élete kilencvenedik évében halt meg.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zipernowsky_K%C3%A1roly

Hozzászólások (0)
szeptember 9, 2024 / Évfordulók

FARKAS ÁRPÁD

FARKAS ÁRPÁD

VÉNEK TIVORNYÁJA 

Ma nem ügyeletes az elmúlás, hancúroznak a  
vének, csúnya, nyáladzó öregek labdáznak 
ragacsos labdacsokkal, füstölt sonkát rágnak 
a takaró alatt, a lázmérőt megfejik, ugye, 
nővér, velünk marad reggelig, mond ellenünk 
néhány imát, nem bántjuk a horgasinát——- 

ej, haj, ma nem ügyeletes az Elmúlás, ma tivor- 
nyáznak a vének, a kór steril kocsmáiban 
elzüllött galamblelkű prédikátorok, susz- 
terek és nyugalmazott törzsőrmesterek 
kiskanállal már az ágytálat verik, pimm- 
pamm, csutora, künn a világ ostoba, adjon 
isten egészséget, másnak, másnak, Júdásnak 
meg Kleofásnak, nos pajtások, melyik pisil 
kukkra?——————————————— 

ó, jaj, ma nem ügyeletes az Elmúlás, ma szörnyű 
orgia készül, ágyból, hámból kirúgnak mind 
az elnyomorodottak, és csontrázó tánccal 
fölindulnak az egészség lassú vasárnapjai, 
az értelem fürge rafinériái, parádés nyúj- 
tózó futballmeccsei, pontos tülekvésre 
beállított autóbuszjáratai, gyöpös udvarai, 
kertes házai, kínosan mosolygó gondozóasszonyai, 
pirkadatai és alkonyatai ellen, üvöltenek az  
elhalványuló szívűek immár: 

éljen a cukorbaj és 
agy-ér-el-me-sze-sedés! 

És midőn legvígabban valának és ígyen csik- 
landozák lába között a Halált, 
elhalada a kórterem előtt egy hordágy – 
És lőn  csönd  mély. 
  Síri. 

(1985) 
  

„Úgy véltem, képességem van a világ titkainak megfejtésére, holott semmi titok birtokába nem jutottam, s ezért vagyok ma is egy tisztességes fejalkatú, szegény ember. Nem azért, mert felismertem volna, hogy nem sikerült titkok birtokába jutnom, hanem mert idejében ismertem fel, s ez egyúttal emberi tragédia is. A költők ugyanis haláluk után ismerik fel, ott lenn, mélyen a sírban vagy fönt a mennyben, hogy teljesen fölöslegesen működtek, mert minden úgy maradt, ahogy azt kapták. Én sajnos túl korán ismertem fel ezt, lebénított. S most abszolút jó ízléssel élő, az életet fogyó egészséggel számbavevő embernek tartom magam. Különben azért dolgoztam volna egész életemben, hogy úgy éljen az ember, semmiféle ellényegülése, megrázkódtatása, semmiféle ellényegtelenülése ne legyen, ha nincs rá különösebb oka. Ha pedig van, akkor legyen. Nagyon bennfentesen kívülállónak érzem magam, mindig csak annyit szerettem volna, hogy az embereknek jusson annyi élmény, amennyit megérdemelnek…Magyar költő – jelzi a kérdés, ezt én most felejteném, még azt is, hogy erdélyi, mert a világ legtermészetesebb dolgának tartom” (1997)
https://www.google.hu/url?sa=i&url=http%3A%2F%2Fwww.naputonline.hu

„Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Az 1960-as évek elején a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja Kolozsvárt. A napilapok és folyóiratok 1963 óta közlik verseit és irodalmi publicisztikáját.

Majdhogynem „rövidnadrágos víg kölyök”-ként fogadta be az irodalmi közvélemény, jóval bemutatkozó kötete, a Forrás második nemzedékének rangot adó Másnapos ének (1968) megjelenése előtt. Mestereit, József Attilát, Illyés Gyulát, a közvetlen példaképek közül Lászlóffy Aladárt és Kányádi Sándort még nem tagadhatná le, de már ekkor feltűnik rendkívüli képteremtő ereje, lírájának népköltészetre emlékeztető tárgyias egyszerűsége, tisztasága, emberközeli melege s ugyanakkor mívessége. Első verseinek alaphangját a feltétlen hit, bizalom adja önmaga, nemzedéke és a társadalom iránt; Így című ars poeticájában írja:

„ Szedd össze magad, indulj. Kezed ügyében minden: a táj, a bot meg ez a mitikus keleti szél. Legfennebb megcsusszansz még egyszer a szakadékok széleinél.”

A táj, a szülőföld, a székely népélet és néphagyomány elkötelező erővel hatnak írásaira, de felül tud emelkedni az etnográfiai külsőségeken, a regionalizmuson („Mifelénk a suvadásos dombok / a férfiakban éjjel mélyre szállnak”).

Kérlelhetetlen tisztaságigénye (Cipőfűzőárus, Jó férfiak) második kötetében, a Jegenyekörben (Kolozsvár, 1971) már jelentős valóságismerettel társul, megőrzött eszményeit a megvalósítás lehetőségével szembesíti. Nemzedékéből ő vállalja a legkövetkezetesebben a nemzetiségi költő szerepét, földközelben, de mítosztalanul, megismerve „Európa kivilágított ablakai”-t is. Irodalmi igényű publicisztikája (főképp A Hét és az Igaz Szó hasábjain) ugyanerről tanúskodik.

Legjobb verseiben plebejus valóságszemlélete és határozott történelmi érzéke formateremtő erővé válik; a puritán leírásokból kihull minden fölösleges cifrázat, a realista képsor pszichológiai dimenziót nyer, gondolatilag kiteljesedik, mint például kiemelkedően szép prózaversében, a Mikor az öregemberek mosakodnak kezdetűben:

„úgy mosakodnak az öregemberek, mintha háromnegyed század szennyét kellene magukról lemosniuk, mint akik mindig tisztán szerettek volna élni, friss törülközés utáni hangulatban”.

A Jó férfiak igazságkereső ifjú poétája már átérzi az idősebbek átélte mély tragikumot, s hivalkodásmentes emlékművet állít a sokféle kísértéssel megkísértett, tisztaságra vágyó embernek. Alagutak a hóban című újabb verskötetét (1979) elégikus hangulat lengi be, s elődök példáját, kortársak útját kíséri végig, magyarázatot, megoldást keresve egy átmeneti kor dilemmáira.

Beke Györggyel, Fodor Sándorral és Kovács Györggyel közös riportkönyvében (Bővizű patakok mentén, 1972) a költő prózában fogalmazza meg erkölcsi magatartás-elvét:

„Én régóta úgy igyekszem szelídséggel bebútorozni magam, hogy gondjaim ne bántsák azokat, kik segíteni – helyzetüknél fogva – tehetetlenek, akiknek meg ehhez hivatalt adtak s hivatást, azokat – bántsák!” (Gyalogolni kell).

 Válogatásában jelent meg a Szeretni tehozzád szegődtem című antológia (200 magyar szerelmes vers, 1972); Ion Vinea Árnyékok malma című verseskötetének egyik fordítója (1976).  

2021. febuár 7-én halt meg.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_%C3%81rp%C3%A1d_(%C3%ADr%C3%B3)

Hozzászólások (0)