Vass Judit oldala Posts

november 27, 2024 / Évfordulók

DUDITH ANDRÁS

Horehoviczai Dudith (Dudich) András (Buda, 1533. február 5. – Boroszló, 1589. február 22.]) magyar nemes, aki olasz és horvát felmenőkkel is rendelkezett, mindezek mellett pécsi püspök és császári-királyi tanácsos is volt. Munkásságának köszönhetően a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa és a reneszánsz magyar irodalom alkotójává vált. Katolikusból lett humanista tudós, protestáns.

„Dudith (Dudich) András (horehoviczai), pécsi püspök és cs. kir. tanácsos, anyai ágon a velenczei Sbardellati nemes családból származott, kinek nevét maga is használta, nagybátyja Sbardellati Ágost váczi püspök Boroszlóba, majd Olaszországba küldte, hol Padua főiskolájában Róma nagy iróit tanulmányozta s klassikus műveltségét szerezte.

Veronában megismerkedett Pol Reginald bibornokkal, ki magával vitte V. Károly császár, Mária angol királynő és II. Henrik király udvaraiba. Párisban foglalkozott a görög és keleti nyelvekkel.

Visszatérvén hazájába, magára vonta Oláh Miklós primás figyelmét, ki őt még pappá szentelése előtt apostoli főjegyzővé, esztergomi kanonokká s budafölhévizi préposttá tette.

1559-ben bejárta Európa több országait; azután tinnini püspökké neveztetett ki. Az 1561. nagyszombati tartományi zsinat őt küldé mint a magyar clerus képviselőjét a trienti zsinatra. Megbizása volt társával együtt Ferdinánd követeit támogatni. Az ötödik nyilvános ülést megelőzött isteni tisztelet alkalmával ő tartott beszédet. Az egyháznak tanítását az oltári szentségről fejtegette s védelmezé az ujítók támadásaival szemben.

A következő év nyarán a spanyol király követei nehézségeket támasztottak azon kivánatukkal, hogy a protestansok ujra hivassanak meg a zsinatra. A pápai követek nagy zavarban voltak és a császár közbenjárását vették igénybe. Ez ügyben fölhivásukra Dudith Bécsbe utazott, hogy a császárt fölvilágosítsa; júl. második felében távozott Trientből, hová nem tért vissza többé, mert a zsinat néhány hónappal utóbb bezáratott.

1564-ben pécsi püspökké neveztetett ki; ugyanekkor csász. tanácsos is lett. Miksa király 1565-ben mint követét a lengyel király udvarához küldé. Itt megismerkedett a királyné udvarhölgyével, Strass Reginával, mire elhagyta egyházát és az udvarhölgyet nőűl vette.

Ezután Lengyelországban tartózkodott és a tudományoknak élt. A protestantismushoz csatlakozott; előbb Kalvin hive volt, majd unitáriussá lett. Első nejének halála után 1579-ben egy gazdag lengyel özvegygyel lépett második házasságra. Nejének nagy vagyona lehetővé tette, hogy életét jólétben tölthesse. Több gyermeke született. Boroszlóban halt meg.” (Szinnyei József: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/d/d04423.htm)

Több görög és olasz munkát latinra fordított. Sűrű levelezésben állott korának több kiváló tudósával, mint Theodor Bezával, Justus Lipsius-szal, Socinus-szal, Melius Juhász Péterrel és másokkal. Levelei részben különböző gyűjteményes munkákban jelentek meg, részben kiadatlanul lappanganak, legújabban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének sorozatában, a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorumban látnak napvilágot. Számos levelét az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárban őrzik.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dudith_Andr%C3%A1s

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Évfordulók

KNER IZIDOR

„Kner Izidor (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma 1935. augusztus 19.) kiadó, a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége.

Apja Kner Sámuel könyvkötőként dolgozott. Anyja egy gyomai cipészmester lánya volt. Önképzéssel, folyamatos tanulással szerezte ismereteit. 1873-ban egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei műhelyben inaskodott. Ezt követően bérmunkásként olgozott Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán, és a székesfehérvári Számmer-nyomdában.

1882 júniusában Gyomán megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, amihez a helyi takarékpénztár kölcsönt is adott. Így tudott vásárolni egy használt nyomdagépet, egy szerény betűkészletet és valamennyi papírt. 1888-ban a Magyar Nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette felsorolásában Kner Izidor műhelyét.

1889-ben megnősült, Netter Kornélia, egy mokrini gabonakereskedő lánya lett a felesége, a vele kapott 3000 forintnyi hozomány jelentősen hozzájárult a nyomda megszilárdulásához. Hat gyermeke született.

1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda. Ez évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. Az 1900-as évek eleje a magyar könyvgrafika és könyvillusztráció egyik fénykora volt.

Kner Izidor a klasszikus tipográfia neveltje volt, de egyszersmind Fülep Lajos művészetfilozófus, művészettörténész közvetítésével egy olyan, a modernizmust előkészítő puritán korszellemé is, amely arra ösztönözte, hogy a betűt tegye meg a tipográfiai kifejezés fő eszközévé.

A 20. század elején végrehajtott közigazgatási racionalizálás is változást hozott a Kner-nyomda fejlődésében. Az 1900-as évek elején a korabeli Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. A közigazgatás változásait napra készen követte a nyomda, s többször megjelentetett egy-egy nagy mintatárat friss, bővített változatban. Ebben az időben a nyomda egy másik üzletágban is betört az országos piacra. A Gyomán készült báli meghívók komoly sikert arattak. (Röpke Lapok címen jelent meg a meghívókat tartalmazó mintakönyv).

1905-ben az első vidéki kollektív szerződést hozta létre Kner Izidor nyomdájában, ahol két bérosztállyal feljebb soroltatta be a maga vállalatát. Ennek kettős előnye is volt: a magasabb bérek mellett valóban jó szakmunkásokat alkalmazhatott.

A bérezés mellett más tekintetben is egyedüli szerepet vállalt a Kner–nyomda: Gyomán 1899-ben (a kötelezőnél 5 évvel korábban) bevezették a 9 órás munkaidőt, ami 1907-től 8 és fél óra lett. Azokat munkások, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egy heti nyári fizetett szabadságban részesültek.

1907-től fia, Kner Imre a nyomda műszaki vezetője lett. A vállalkozás sikereiben fontos szerep jutott a reklámnak is, hiszen csak önmagában Békés vármegyében a Kner-nyomdán kívül még nyolc nyomda működött. (Povázsay László, Békés; Povázsay Testvérek, Zsilinszky Endre, Csaba; Dobay János, Gyula; Magyar A. M., Veres Lajos, Orosháza; Sámuel Adolf, Szikes Antal, Szarvas.)

A második bő évtized alatt a kis műhely korszerű vidéki középüzemmé lett: a nyomda történetének ez a szakasza az első gyorssajtó megszerzésével (1890) indult, és több mint 50 főnek munkát adó új nyomdaépület felépítésével és felszerelésével zárult 1902-ben. A nyomda fejlődésének harmadik szakasza, ami szintén sikertörténet, a háború kitöréséig tartott. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Ekkor az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt.

A Kner-nyomda munkássága az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült.

Az első világháborút követően Gyoma román megszállás alá került, a megszállók a nyomda felszerelésének kétharmadát elrabolták, de elvesztette a nyomda a trianoni határok megvonásával potenciális vevőkörének is a kétharmadát. A csupán két ívre elegendő betűkészlettől és az első kis taposósajtótól igen hosszú volt az út a mintegy száz alkalmazottat foglalkoztató, korszerűen felszerelt nyomda megteremtéséig.

Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Könyvkötősegédként kezdte, innen küzdötte fel magát Gyoma község köztiszteletben álló polgárává. A szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen.

Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben Békés vármegye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta a nyomda alapításának 50. évfordulóján, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott.

A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász – könyves mesterséget választotta.

1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vették át a családi üzem irányítását. Legkisebb fia, Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a háború után a csomagolás-marketing-nyomtatvány iparág meghatározó személyisége lett. Lánya, Erzsébet szintén Amerikában telepedett le a háború után, ahol könyvkötő mesterként dolgozott.

Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György pedig jeles tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár lett az államosított magyar nyomdaipar fennállása alatt, sokat tett a minőségigényes könyvkiadásért és könyvnyomtatásért.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Izidor

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Évfordulók

WICHMANN TAMÁS

„Az eredményeimmel talán egy kicsit utat mutattam az embereknek, hogy alulról indulva is el lehet érni a csúcsra. Hogy lehetetlen helyzetből is lehet valami nagyot alkotni. Talán többeknek erőt adtam azzal, amit elértem. A sportágunk nagyon népszerű volt akkoriban, szerencsére ez azóta is így van.” (W.T)

„Közösségépítő-ereje példaértékű volt, aki betért hozzá a Kazinczy utcai kocsmájába, nem csak enni- és innivalót kapott, hanem életbölcsességeket is. Ha úgy hozta a hangulat, márpedig gyakran hozta úgy, gitárt vett a kezébe, s énekelni kezdett. „Itt ülök csendesen, egymagam, számolom, ami van…” A lényeg, hogy bejöjjön az öröm, mondta a társaságnak, s rendre hozzátette, de azért tenni is kell. Nem tagadta, az utolsó időkben már csak a környezete szeretete tartotta benne a lelket.

Wichmann Tamás néhány nappal 72. születésnapja után hagyott itt bennünket.” (Thury Gábor nekrológja)

„Wichmann Tamás (Budapest, 1948. február 4. – Budapest, 2020. február 12.) kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok.

Gyermekkori súlyos balesete után kezdett sportolni. (Hatéves volt, amikor elütötte egy rendőrautó, a súlyos baleset után napokig kómában feküdt, egy évig járógépet kellett használnia.) Először boksszal erősítette lábait, majd elkezdett kenuzni. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette.

Egykor Magyarország egyik legnépszerűbb sportembere volt. 1979-ben megkapta az UNESCO fair play díját. Az 1980-as moszkvai olimpián, ahol a csapat legesélyesebb indulója volt, mindenki megdöbbenésére nem sokkal a rajt után leállt és feladta a versenyt. Saját bevallása szerint később sem tudta megfejteni, miért maradt el az olimpiai arany, részben annak tulajdonította, hogy itthon nem volt igazi partnere, többnyire egyedül kellett edzenie.

Pályafutását az MTK-VM színeiben fejezte be. Visszavonulása után az MTK Örökös Tiszteletbeli Tagjává választotta, valamint aranygyűrűvel tüntették ki.

2010-ben az MTK-ban gyerekekkel foglalkozott. Részt vett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat programjában.

A zenéhez is értett, énekelt és gitározott, a 2012-es londoni olimpiára készült Olympia mítosza című CD-n több olimpiai bajnokkal együtt énekelt, rappelt. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2009-ben ezüstérmet nyert a magyar sárkányhajó válogatottal a dél-koreai Ulszanban a csapat-világbajnokság 200 méteres futamán, s így 61 évesen ismét vb-dobogóra állhatott.

2020. február 12-én hunyt el, hosszan tartó, súlyos betegség következtében.

1980-ban szerepelt Zsombolyai János rendező Vámmentes házasság című játékfilmjében. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István: Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2000-ben szerepet kapott Tarr Béla és Hranitzky Ágnes Werckmeister harmóniák-jában, illetve Szőke András: Tündérdomb, valamint 2002-ben Bereményi Géza rendező A Hídember c. filmjében is.

A Wichmann-kocsma

Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. Mikor kiderült, hogy az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián a szocialista országok bojkottja miatt nem szerepelhet, elkezdte felépíteni a saját vállalkozását.

1987-ben megnyitotta Budapest első „alternatív” kocsmáját, amelyben tudását hasznosította. A kocsmát eredetileg Szent Jupátról, a kenusok „védőszentjéről” nevezte el, de később már csak Wichmann-kocsma volt a neve.

Az ő nevéhez fűződik a Király utca–Kazinczy utca sarkán található játszótér elődjének létrehozása, melyet a Kazinczy utcai építkezési roham gátjaként fellépve őrizhetett meg a kerület szabad területként.

Jeleskedett a műemlékvédelemben – minden év decemberében megkoszorúzzák Schneider József híres kártyafestő mester emléktábláját. („E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár. Állíttatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében.”) Ugyanebben a házban, évtizedeken át működtette vendéglőjét, egészen 2018-ig. Az alternatív vonalat képviselve, tartalmas kvízjátékokkal, beszélgetésekkel, az egymásra találás lehetőségével biztosított kulturált szórakozási formát az erzsébetvárosi polgárok részére.” (A Wichmann-kocsma 2020-ban majdnem áldozatul esett egy barbár szállodaépítés rombolásának. Úgy tűnik, a közfelháborodás menti meg, és műemlékké nyilvánítják. vj)

Wichmann Tamásnak – akinek életéről, karrierjéről a Magyar Lapát címmel portréfilm is készült – népes családja, hat gyermeke és számos unokája van. (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wichmann_Tam%C3%A1s

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / A tanár is ember, de nem az a dolga

OLIVÉR

VASS  JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

OLIVÉR

Belakta az iskolát. Megyek a büfébe kávéért, ott fecseg a büféssel. Megyek a tanáriba, ott terrorizálja Éles tanár urat diákönkormányzat ügyekben. Egyszóval: útba esik jövet-menet.

Ha kérdezek, elsőként van fent a keze. Mát kértem, hogy várjon egy kicsit, hadd gondolkodjanak a többiek is, de kifogyhatatlan mondanivalója, megbeszélendője van. Úgy kellene, hogy legyen rá idő, akár órák is, hogy közösen megvitassuk. És akkor beleért a kezem ( NAT 2020-ba.)

Nincs úgy vége egy órának, hogy ne jönne hozzám valami ötlettel. A legújabb: hívjak meg előadót valamilyen bölcsész témában. Hezitálok. Az iskolám diáksága főleg termtudos érdeklődésű, értelmes, intelligens, civilizált, de nem nagyon olvas. Többször nekifeszültem a feladatnak magam vagy külsős előadóval. Az eredmény siralmas, jó esetben lanyha taps.

Fizikából a kolléganő abszolút sikeres. Fontos tudósokat hívhat meg, akik felpörgetik az érdeklődést. Irigylem. Hála neki.

Olivér nyaggat. Most hogy mondjam el neki, hogy a „magas irodalom” nem kelendő kis hazánkban?

Tahotaaia, újmagyarul: Petőfiül Tahótája nem olvas. Tahókrácia mindent meg is tesz ezért, hogy így maradjon. G meséli, hogy volt tanítványa egy fideszes nagyember fotósa, és amit hall: „Ezek a pestiek milyen szörnyűek!”. Persze, jól keres, és nem árulja el, kire szavaz. Tahotaaia.

Olivér. Vág az esze. mint a borotva. Mi lesz vele? Belét kidolgozza a közösségért. Közösség? Viccelsz. Néhány eldugott helyen. Például az iskolámban. Hajrá!

Ja, és kérem vissza az 1984-et, amit angolul kölcsönadtam! És végre, Olivér, tegye már le azt az átkozott C1 nyelvvizsgát! További jó olvasást!

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Évfordulók

KNER IMRE

„Kner Imre (Gyoma, 1890. február 3. – Mauthausen, 1944. május 12. körül) magyar tipográfus, nyomdász, könyvművész, Kner Izidor fia. A magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége.

„Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.”

Kner Izidor és Netter Kornélia első gyermekeként született. A gimnázium első két osztályát a mezőtúri református gimnáziumban végezte, majd Aradon folytatta tanulmányait. 1902-ben inasnak állt be apja gyomai nyomdájába.

1904-től egy éven keresztül Lipcsében a Mäser-féle könyvművészeti és tipográfiai szakiskolában tanult, ahol hasznos technikai ismereteket sajátított el, valamint magáévá tette az uralkodó szecessziós ízlést. 1906-ban a Röpke Lapok című báli meghívó mintakönyv címlapjának szerkesztését vállalta el, 1907-től a gyomai nyomda műszaki vezetője lett.

1914-ben nyugat-európai utazást tett, amelyről Ferenc Ferdinánd trónörökös halála miatt tért haza. 1915 első felében Békéscsabán katonáskodott, ahol barátságot kötött Aranyossi Pállal.

Tagja volt a Vasárnapi Körnek.

1917-ben házasságot kötött Kulka Etellel Budapesten. 1918-ban az őszirózsás forradalomban a Nemzeti Tanács jegyzője volt Gyomán.

1921-ben megszületett Zsuzsa lánya, majd 1923-ban Mihály fia. 1925-ben a Kozma Lajos által tervezett Kossuth Lajos utcai házba költözött, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Számos intézmény és társaság vezető személyisége, tagja volt. Ilyenek pl. a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének alelnöki posztja, vagy a lipcsei első nemzetközi könyvkiállítás (IBA) magyar kiállítási bizottságának tagja. A tisztségekről az 1938-as zsidótörvény megszületése után lemondott.

Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Levelezése is képet nyújt életéről és munkásságáról. Levelezett többek között Móricz Miklóssal, Fülep Lajossal, Szabó Lőrinccel.

1944-ben, a német megszállás első napjaiban internálták. A budapesti gyűjtőfogházba került, ahonnan végül Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Egy gyalogmenetben lemaradt, és az őrök végeztek vele. (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Imre

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Évfordulók

KITAIBEL PÁL

Kitaibel Pál (Nagymarton, 1757. február 3. – Pest, 1817. december 13.) magyar botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Kit.”.

Életpályája

A Sopron vármegyei Nagymartonban született jómódú parasztszülők gyermekeként. Itt volt kisiskolás; a középiskolát Sopronban és Budán a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium), majd Győrben végezte, és csak a szünidőkben tért haza. Ezután orvosegyetemre ment, és tanulmányai helyszínéül nem a közelebbi Bécset, hanem Pest-Budát választotta. Ettől fogva ritkán jutott vissza szülőföldjére. 1785-ben avatták orvosdoktorrá.

Negyedéves orvostanhallgató volt, amikor kinevezték az egyetem vegytani-növénytani tanszékén Winterl Jakab professzor tanársegédjévé, majd adjunktusává. A tanszék egyik feladata a botanikus kert (a „Füvészkert”) gondozása volt. Előadásokat Kitaibel nem is vállalt, a tudományos munkának élt. Rendes egyetemi tanári kinevezését csak 1802-ben kapta meg I. Ferenc császártól.

Rendkívüli szorgalommal dolgozott mostoha körülmények közt. Laboratóriumát otthonának konyhájában alakította ki és állandóan dokumentumainak megfelelő elhelyezéséért kellett küszködnie.

1807-ben nevezték ki a Füvészkert igazgatójává.

Ő állított elő a világon először klóros meszet, dolgozott ki többféle analitikai eljárást, vett részt a hazai répacukor-gyártási kísérletekben, szappanok előállításában és a tellúr nevű fém felfedezésében” – írta róla halálának 150. évfordulóján az Élet és Tudomány. Vegyészeti munkájáról keveset tudunk, és még kevesebbet tudott a korabeli tudósvilág: a nehéz körülmények között publikálásra nem maradt ideje. A hazai ásványvizekről szóló posztumusz műve, a Hydrographia Hungariae (1829) ma is forrásmunka…

Csak a XVIII. század végén kerül sor első ízben olyan rendszeresen megtervezett és végre is hajtott kutatómunkára, amelynek során az egész ország területét bejárják, és földtani, állattani, valamint növénytani szempontból átvizsgálják. Különös büszkeségünk, hogy ezt nem külföldi, hanem magyar kutató, Kitaibel Pál végzi – írta Tasnádi Kubacska András (Élet és Tudomány Kalendárium, 1957)

Összefoglaló műve Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae (Magyarország ritka növényeinek leírása és képei) címmel 1799 és 1812 között Bécsben jelent meg latin nyelven, három díszes kötetben, 280 színes rézmetszettel – sajnos, a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt.

Halála után a herbárium 15000 lapnyi hagyatékát József nádor vásárolta meg, hogy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A gyűjteményt Jávorka Sándor dolgozta fel 1926 és 1936 között, és ez lett a később önállóvá váló MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM NÖVÉNYTÁRÁNAK ALAPJA. Kitaibelt az egyetem megbízta a teljes Flora Hungarica megírásával, de korai halála ebben megakadályozta. Az anyag, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz, részben még mindig kiadásra vár.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kitaibel_Pál

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Évfordulók

HOLLÓSY SIMON

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító.
A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19–20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.

Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbuly-ról Hollósy-ra a nevét. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével.

Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit.

Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.

1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Simon

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / A tanár is ember, de nem az a dolga

MERSE

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

MERSE

Amikor kilencedikben átvettem őket, döbbentem hallottam, hogy a Nyeken, előző évben ő volt az iskola egyik réme. Állandóan kötözködött, visszabeszélt. Most Hágában diplomázik.

Cigizek az iskola előtt, közben beszélgetek a tizenegyedikes Annával, akit egészen feldobott a Halotti Beszédes óra. No, gondolom, erre se számítottam. De ekkor…

jobbról egy elegáns, jóvágású fiatalember közelít…á, Merse, mondom, és már hajol is, hogy jobbról balról megpusziljon. Harmadéves a hágai egyetemen, artikuláltan, szépen beszélve magyarul ecseteljük a jelent, a jövőt. Hágában huszonöt magyar egyetemistával ismerkedett meg. Később feljön velem a tanáriba, ahol Piri, a volt osztályfőnök épp rohan, hogy mikrózza az ebédjét. „Átnyújtom” Mersét, elbúcsúzunk. Talán örökre, mert Olaszországban készül letelepedni. Őt is elveszítjük. Iskolánk „rémeként” az egyik legjobb novellát írta a kreatív íráson.

Ma mesélem Gergőnek, volt tanítványnak, ma már kollégának, milyen jó érzés volt Mersével találkozni, milyen heuréka élmény, hogy diákjaink megérnek,és komoly felnőttek lesznek.

Persze, mondja Gergő, „ezért mondom én mindig, hogy mindenki nyugodjon le, és ne csináljon drámát a kamasz hülyeségekből.”

Hiába, na megérnek. (Csak ne kényszerülnének elmenni…)

Hozzászólások (0)
november 27, 2024 / Vers

A TUKI KÁLVÁRIÁN

VASS JUDIT

A TUKI
KÁLVÁRIÁN






„És egyszer talán mégis megtudom majd,





hogy miért boldog a Virágos Katona.”





(Gion Nándor)





Mint egy rendes Kálvárián,





mindenki tudja a szerepét.





A Megváltó, s az őt kísérők





sugalmazott rendben tartják





az örök passiót.





A köpdöső farizeus arcát





szomorúság porozza szürkére,





csak a rikító-virágos katona





néz boldogan. Vagy egykedvűen?





Talán elfele lát, míg kezében





a csattanó korbács szögei





visszaütnek tekintetére,





s a Megváltó hátán





csak a bőr csattogása vérzik.





Lent, túl a Kálvárián





bolond Gilike disznai





már a folyómedret futják,





talán a megváltáson is túl,





hol Gilikének már nem kell





az ujjait számolni szüntelen.





Mese az életünk, az életem.


Hozzászólások (0)
			

		

	



		

		

				november 27, 2024	 / 	
	Évfordulók			

		

			

				GION NÁNDOR
			

		

		

			

				






GION NÁNDOR





A VIRÁGOS KATONA





GALLAI Múltkor a Kálváriánál láttam … TÖRÖK ÁDÁM Mit csinálsz te folyton a Kálvárián?





GALLAI Leginkább a Virágos Katonát nézegetem.





TÖRÖK ÁDÁM Virágos Katonát?





GALLAI Képeken lehet látni. A stáсiókon. Krisztust korbácsolja.





TÖRÖK ÁDÁM Nem valami érdekes. Mármint a képeket bámulni.





GALLAI Figyelem az embereket is. Ahogy rohannak a földekre, meg gürcölnek. Gilikét is sokszor elnézegetem, ahogy őrzi a disznókat, meg amikor az ujjaival játszik.





„Gion Nándor (Szenttamás, 1941. február 1. – Szeged, 2002. augusztus 27.) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője.





Az 1960-as évek elején nagy változás történt a vajdasági magyar irodalomban: egységesen lépett fel egy viszonylag nagy létszámú fiatal nemzedék, amelyik semmiféle közösséget nem vállalt a korábbi, e nemzedék által provinciálisnak tartott vajdasági magyar irodalommal. Ez az úgynevezett Symposion nemzedék a Képes Ifjúság című lap irodalmi mellékletében jelentkezett, majd 1964-ben a Kontrapunkt című antológiában és ugyanekkor létrehozott folyóiratában, az Új Symposionban mutatkozott be.





A fiatalok később valamelyest „klasszicizálódtak”, de az új eszmék és irányzatok iránti nyitottságukat később is megőrizték. Ennek a nemzedéknek – Tolnai Ottóval együtt – kiemelkedő képviselője volt Gion Nándor. Ő is neoavantgárd kísérletekkel kezdte pályáját, laza időkezelésű, szabad asszociációkban bővelkedő lázadó kötettel indult, de már az 1960-as évek végén kialakította sajátos, elevenen, fordulatosan mesélő elbeszélői módszerét és stílusát. Művei ettől kezdve legtöbbször szülőföldjén, Szenttamáson és környékén játszódnak. Szemléletükre pedig az eleven meséléssel, visszatérő hősökkel, a képtelen és a természetes dolgok, események keverésével létrehozott „dúsított realizmus” jellemző.





Iparos családból származott. Szabadkán ipari iskolába járt, majd 1963-ban az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt az újvidéki magyar rádió ösztöndíjasa volt. Már ekkor megjelentek szépirodalmi alkotásai és írt tudósításokat, recenziókat, kritikákat – tagja lett az Új Symposion nemzedékének.





Végzése után nem ment tanítani, 1963-1983 között újvidéki magyar rádió munkatársaként dolgozott s gyakorlott tollforgatóvá vált. 1963-64-ben katonai szolgálatát töltötte Stipen (Macedóniában). A katonaság után vette feleségül egyetemista társát, Hegedűs-Budánovics Idát, aki 1967-ben – Gábor fiuk születése után néhány héttel – egy tragikus balesetben meghalt. Az anya nélkül maradt kisfiút Gion Nándor szüleire bízta, hogy ők neveljék fel a gyermeket.





Első sikerét az 1968-ban megjelenő Kétéltűek a barlangban című regényével érte el, majd a Testvérem, Joáb 1969-es regényével szintén a Forum Kiadó első díját kapta meg. Tehetsége és párttagsága is közrejátszott abban, hogy 1969-től az Új Symposion szerkesztőségének tagja lett, de sikerült kimaradnia a szerkesztőség későbbi koncepciós jellegű felszámolásából.





1970-ben jelent meg az Engem nem úgy hívnak című ifjúsági regénye, 1972-ben pedig a Postarablók című műve, majd 1973-ban pedig a Híd-díjas Virágos katona című regénye. 1977-ben olyan nagy sikert aratott A kárókatonák még nem jöttek vissza című gyerekregénye, hogy kötelező olvasmány lett az iskolákban (1983-ban film készült belőle), 1982-ben megjelent a mű folytatása, a Sortűz egy fekete bivalyért, amelyet szintén megfilmesítettek 1984-ben.





1979-1982 között a Vajdasági Íróegyesület elnöke, 1983-1985 között az Újvidéki Színház igazgatója volt. 1985-től az újvidéki rádió újságírója, szerkesztője, főszerkesztője. Munkásságára Magyarországon is felfigyelnek: 1987-ben Déry Tibor-díjat, 1988-ban József Attila-díjat kapott.





Jugoszlávia felbomlása idején a rábízott emberek védelme érdekében az utolsó pillanatig kitartott munkahelyén és a pártban, ezért romolhatott meg a kapcsolata egyes jugoszláviai és magyarországi írókkal. 1993 szeptemberében áttelepült Magyarországra családjával együtt. Nem sokkal később Varga Lajos Márton készített vele egy interjút, amely november 6-án jelent meg a Népszabadságban, s amelyben Gion úgy nyilatkozott, hogy be szeretne lépni a szabadkőművesek közé. A beszélgetésnek ugyan nem a szabadkőművesség volt a témája, de a meglepődött interjúkészítő mégis ezt emelte ki: a „Szabadkőműves szeretnék lenni” címet adta az írásnak. (A nyilvános jelentkezés sikeres lett, az írót 1994 januárjában felvették a Deák Ferenc, a Testvériséghez szabadkőműves páholyba.)





1994-ben megjelent az Izsakhár című regénye (2001-ben A Szivárvány harcosa címen film készült belőle). 1996-ban adta ki Mint a felszabadítók című kötetét, az Izsakhár folytatását. 1997-ben jelent meg a családtörténeti munka harmadik része: Ez a nap a mienk, majd 2002-ben a Forrás folyóiratban folytatásokban az Aranyat talált – a regénysorozat negyedik része. A regénytetralógia a Latroknak is játszott közös címet kapta.





Gion Nándor több komoly betegséggel is küzdött – 2002 augusztusában szállították be a szegedi Újklinikára, ahol másnapra meghalt. 2002. szeptember 12-én temették el a budapesti Farkasréti temetőben.





Életművének és személyiségének emlékét a határon túli fiatal alkotókat jutalmazó Gion-ösztöndíj őrzi. A Noran Kiadó vállalta Gion Nándor életművének megjelentetését, köztük a Magyarországon elérhetetlen szövegek kiadását. Szülőhelyén, Szenttamáson megkezdődött az író kultuszának kialakítása, amelynek központja a 2010-ben megnyílt Gion Emlékház.





https://hu.wikipedia.org/wiki/Gion_N%C3%A1ndor


Hozzászólások (0)