ASZTALRA

VASS JUDIT

ASZTALRA

terítő, testbe lélek.

Vesztőhely világban

megtartó semmiségek.

A világ gyengéd közönyének

nem kozmikus, de emberarca van.

Az ember mindig bűnös egy kicsit,

és nagyon boldogtalan.

És talán ott kezdődik a borzalom,

azon a vasárnapi asztalon,

ahogy állva eszed a főtt tésztádat,

mert minden megszokható,

akár az idegenség,

egy nyitott ablakon át

a világ dokumentumfilmje.