VOJTNA IMÁJA

VASS JUDIT

VOJTINA IMÁJA

a kora hajnalt szerettem mindig,

a robbanás előtti csendet.

Én mondom, Uram, csinálhattál volna

másképp is rendet.

Megúsztunk volna sok zagyva elmét,

úgymond bölcseket,

mert ugye, ki választja most szét

poklaidat, meg a mennyeket?

Kezdem érteni Ninivét,

s azokat is, kik nekimennek.

Na, rám, Uram, ne számíts.

Ennyi is elég egy ilyen cetköpetnek.

Tévedtél, Uram,

és hazudott a naptár.

Ideje, hogy lustán elheverjek.

A szó tiéd, enyém a heverés.

Majd üzenj, ha Ninivében rend lesz.