R

VASS JUDIT

EGY MEG NEM ÍRT REGÉNY:

R

R-t hithű katolikusnak nevelték. Az is lett. Templomba járt, férjhez adták, esténként részegen megverték.

R elment a templomba, imádkozott egy igazit, és megírta levelét a pápának, hogy engedje elválni. Nem készített másolatot, milyen tanulságos lenne. A levél írása közben már terhes volt apámmal egy másik férfitól. És a pápa engedett. Hja, az úr a Vatikánban is úr.

J tökéletes férj lett, ambiciózus paraszt, napestig fáradatlan, és józan életű. 1945 telén elbújtatta a család nőtagjait, hogy ne találják meg őket. Egy egész éjszaka állatták meztelenül, térdig a hóban. R ott maradt három gyerekkel.

Soha, még egy „hülye” sem hagyta el a száját, de minden ősszel, ha megjöttek a legyek, elkurjantotta: „Hogy mé’ nem baszta meg Noé azt a rohadt legyet, amikor beszállt a bárkájába!”  Cséplőgép, kuláklista. B, a kisebbik lánya nem lehetett tanár, elment T-val kocsmárosnak. T minden éjjel, miután a falu népe elhordta magát, ott maradt, rendbe tette a napi bevételt. Nem kellett volna. Egy ütés a koponyára, no lám, úgy maradt. Fémkoporsó.  Torkomban lüktet közeled.

R, özvegyen maradt lányával és unokáival élt, és amikor már beállt a demencia, a mindig keze ügyében lévő kereszttel jól fejbe vagdosta az ápolónőt. Mindig feketében járt. Egy végtelenül ostoba pap temette. Torkomban lüktet közeled.

Csak most az egyszer szólhatnék veled.