VASS JUDIT
ASZTALRA
terítő, testbe lélek.
Vesztőhely világban
megtartó semmiségek.
A világ gyengéd közönyének
nem kozmikus, de emberarca van.
Az ember mindig bűnös egy kicsit,
és nagyon boldogtalan.
És talán ott kezdődik a borzalom,
azon a vasárnapi asztalon,
ahogy állva eszed a főtt tésztádat,
mert minden megszokható,
akár az idegenség,
egy nyitott ablakon át
a világ dokumentumfilmje.
Be First to Comment