Vass Judit oldala

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

EÖTVÖS LORÁND

„Édesapja báró Eötvös József író, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter…

1870-ben (Heidelbergben) summa cum laude, azaz színjeles eredménnyel doktorált. Erről apjának a következőket írta: „…E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt… neve König Gyula, győri születésű matematikus.”

1878-ban pedig, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után, a kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki, és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. … 1889 és 1905 között ő volt az Akadémia elnöke…

Bekapcsolódott a Természettudományi Társulat munkájába. 1891-ben többedmagával megalapította a Mathematikai és Physikai Társulatot és Mathematikai és Physikai Lapok címen folyóiratot indít el. 1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta.

A Magyar Turista Egyesület elnöke volt. Az egyetemre lóháton járt be. Általános tanulmányi verseny helyett egyes tantárgyakból, matematikából és fizikából szervezett versenyeket, az elsőt 1894-ben.

A magyar Kárpátegyesület is elnökévé választotta. Bejárta az országot, és külföldön is járt; az Alpesek vidékén és Tirolban új csúcsokat is meghódított, melyeket korábban mászhatatlannak tekintettek. Alig 18 évesen feljutott a Monte Rosára (4638 m), ami a második legmagasabb hegycsúcs Európában. Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el (Cima di Eötvös)…

A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a Cavendish-féle torziós inga módosítása…Horizontális variométer, az első EÖTVÖS-INGA, 1890-ben készült el.

„A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek. „ (E.L.)

… A változások pontos mérése tehát alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására…

Az első sikeres olajkutatási célú gyakorlati méréseket Egbell környékén, a Morvamezőn 1915-ben végezték – ezzel vette kezdetét a nyersanyagkutató geofizika, amelynek két évtizeden át uralkodó műszere Eötvös Loránd torziós ingája volt. Amerika leggazdagabb kőolajforrásait Eötvös-ingával tárták fel…

A tanárképzés megjavítása végett megalapította a párizsi École Normale Supérieure mintájára 1895-ben a Báró Eötvös József Collegiumot, melyben a szegény sorsú, tehetséges fiatalok ingyenes elhelyezést kaptak. Nemzetiségiek is bekerülhettek. A kollégiumban a tanárjelöltek kiváló szaktanárok vezetésével magas színvonalú tudományos képzésben részesültek.A kollégiumból fél évszázados fennállása alatt olyan nemzetközi téren is elismert egyének kerültek ki, mint Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Zemplén Géza, Szegő Gábor, Bay Zoltán és Kosáry Domokos.” (Wikipedia)

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

DOHNÁNYI ERNŐ

Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus.

Élete

A család felvidéki eredetű. Édesapja Dohnányi Frigyes, a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt, de erősen érdeklődött a művészetek iránt. Tehetséges csellista volt, rendszeresen és elismerten szerepelt a pozsonyi polgárság zenei igényeit kielégítő koncerteken és házi muzsikálásban egyaránt. Még Liszt Ferenccel is játszott együtt egy pozsonyi koncert alkalmával.

Pozsonyi évek

A gyermek Dohnányi körül folyton muzsika szólt, így nem csoda, hogy a hangszerjáték hamar felkeltette az érdeklődését. Édesapja kezdi zongorára tanítani 6 éves korában. Első kompozícióját is zongorára írja 1884-ben, Gebet címmel. Kilencévesen 1886-ban szerepel először nyilvánosan és ebben az évben íratják be a Pozsonyi Gimnáziumba is. Itt ismeri meg a nála négy évvel fiatalabb Bartók Bélát is. Szülei irányítása mellett a gimnáziumi évei alatt első feladata a tanulás, a gyakorlás, komponálás csak ezután következhetett. Azonban a zene iránti korai elkötelezettsége és rendkívüli tehetsége olyan mértékű fejlődést eredményez, hogy apja belátja, fiából hivatásos zenész kell hogy legyen.

1894-ben érettségizik. Egyértelmű, hogy a zenei pályát választja, viszont hosszas fontolgatás után dönt úgy, hogy a Bécsi Zeneakadémia helyett, az akkor még mindössze két évtizedes múlttal rendelkező Magyar Királyi Zeneakadémiát választja tanulmányai színhelyéül. 1894 szeptemberében felveszik a zongora és a zeneszerzés tanszakra.

Pályakezdés

A Zeneakadémia két tanszakára is felvételt nyert: zongorából a 3. évfolyamba Thomán Istvánhoz, zeneszerzésből pedig a 2. évfolyamba Koessler Jánoshoz kerül. Ezenkívül még a bölcsészkar német–magyar szakára is beiratkozik, de ezt rövidesen abbahagyja, mivel a Zeneakadémia minden idejét leköti. 1895-ben írja 1. opusszámmal ellátott művét a c-moll zongoraötöst, amit Koessler közbenjárására Johannes Brahms is megismer és előadat Bécsben, még 1895-ben.

Brahms állítólag annyit fűzött hozzá a darabhoz, hogy: „Magam sem tudtam volna jobban megírni”. Budapesten is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Zeneszerzőként pedig az eddigi kamara- és zongoraművek mellett egy szimfónia megírásának ötlete kezdi el foglalkoztatni. 1897-ben ez a szimfónia (F-dúr) és a Zrínyi-nyitány elnyeri a millennium alkalmából meghirdetett Királydíjat.

Még ez év júniusában kitüntetéssel diplomázik mind zongorából, mind zeneszerzésből. Nyarát Eugen d’Albert-rel, a kor egyik legavatottabb Beethoven-játékosának társaságában tölti, hogy felkészüljön őszre tervezett berlini bemutatkozására. Azonban Berlin mégsem hozza meg a kívánt koncertsikereket, de a jövőbeni művészi karrierjéhez vezető legfontosabb esemény mégis itt éri: Richter János meghívja a Budapesti Filharmóniai Zenekar szólistájának 1897 novemberére.

Richter János révén mutatkozik be Londonban, 1898-ban, amivel megveti világhírnevének alapjait. Londonban fergeteges sikere van, egyre újabb és újabb koncerteket követelnek tőle, és az újságok is oldalakat szentelnek méltatására. 1899 márciusában megnyeri a bécsi Bösendorfer zongoragyár által meghirdetett zeneszerzői versenyt az op.5-ös e-moll zongoraverseny egytételes változatával. Az 1899/1900-as évad során lép be a világutazó koncertzongoristák körébe.

1903–1905-ig Bécsben, 1905–1915-ig Berlinben volt a Zeneakadémia professzora, majd 1915 végétől Budapesten működött. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Bartókkal és Kodállyal együtt a zenei direktórium tagja volt.

1919–1944 között a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökkarnagya, 1931–1944 között a Magyar Rádió Zenei Osztályának igazgatója, majd 1934-től a Zeneakadémia főigazgatója lett. Munkásságát 1930-ban Corvin-lánccal is elismerték.

A 2. világháború beköszöntével élete legfordulatosabb és egyben legkeservesebb szakaszához érkezett. A sorsforduló magánéletében kezdődött: ebben az esztendőben ismerkedett meg későbbi harmadik feleségével, az akkor mindössze 27 esztendős Zachár Ilonával, akinek személye több szempontból is döntő befolyással volt a zeneszerző sorsának alakulására. Akkor is például, amikor 1944 őszén közösen úgy döntöttek, hogy Ilona gyerekeivel együtt végleg elhagyják Magyarországot.

Ezt követően három éven át egy ausztriai faluban várták a háború végét és a koncertélet rendeződését – kétségbeejtő anyagi körülmények között. Innen egyéves argentínai kényszerkitérő és számtalan nehézség után 1949-ben érkezett meg a család az Egyesült Államokba, ahol a Florida State University zongora- és zeneszerzés professzori állást kínált Dohnányinak.

Ő örömmel fogadta el az ajánlatot, s 1949 novemberétől haláláig, 1960-ig egy egzisztenciális aggodalmaktól ugyan nem mentes, de a háborús éveknél összehasonlíthatatlanul harmonikusabb, nyugodtabb periódust töltött Florida fővárosában, Tallahassee-ben.

Másrészről azonban a hányattatásoknak ekkor még nem szakadt vége: művészi és anyagi érvényesülését ugyanis csaknem teljesen lehetetlenné tette az a politikai rágalomhadjárat, mely még 1945 tavaszán indult el Magyarországon, s jó tíz éven át meghatározta az életét a bolyongás évei alatt, s még Amerikában is. Mint ismeretes, Dohnányit háborús bűnösséggel vádolták meg, s annak ellenére, hogy a hivatalos minisztériumi vizsgálat minden kétséget kizáróan felmentette őt előbb Magyarországon, majd később, amikor a vizsgálat lefolytatását kérték, az Egyesült Államokban is, a vádaskodás kiirthatatlannak bizonyult. Ennek köszönhetően – bár Dohnányi mindvégig aktívan hangversenyezett országszerte kisebb városokban – az igazán jelentős kulturális központokban nem tudott érvényesülni, New Yorkban például csupán egyetlen alkalommal sikerült hangversenyt szervezni neki, így a szimbolikus rehabilitációra tulajdonképpen haláláig nem került sor. 83 éves korában halt meg New Yorkban, ahol lemezfelvételt készített.

1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dohn%C3%A1nyi_Ern%C5%91

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

BRUNSZVIK TERÉZ

Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia (eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. – Duka, 1861. szeptember 23.) magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

Élete

Apja ifj. Brunswick Antal gróf, gazdálkodó, író, anyja Seeberg Anna bárónő volt, négy gyermekük született. Apja korai halála után özvegységre jutott édesanyjával az 1800-as évek elején Magyarországon és Bécsben lakott, később húgával, özvegy gróf Deym Josephné Brunswick Jozefin grófnővel, és annak két fiával Oroszországban, azután Svájcban élt.

Itt ismerkedett meg Yverdon-ban Pestalozzival, aki nagy hatással volt rá. Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon.

1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán.

Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma.

Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Mindemellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt.

Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Brunszvik_Ter%C3%A9z

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

KELEMEN LÁSZLÓ

KELEMEN LÁSZLÓ

színigazgató, színműíró

1762. július 26

1762. július 26-án született Kecskeméten. Életének korai szakaszáról keveset tudni: vélhetőleg a piaristáknál tanult, majd jogot végzett. Tanulmányai során külföldön is megfordult, és Schiller, Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására. Tanulmányainak befejezése után a gödöllői Grassalkovich-birtok ügyésze lett, és tisztes jómódra tett szert.

A „kalapos király”, II. József 1790-es halála utáni hazafias hangulatban Pestre sietett, hogy elősegítse a magyar nyelvű színjátszás megteremtését. „Mi által lehetne inkább társalgóvá tenni e nyelvet, mint színészet által? A gondolat igévé vált bennem, az igét testesíteni vágytam” – írta elhatározásáról. Inkább lelkes, mint rátermett fiatalokból szervezett társulatának megszerezte Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés (jobbára szavakban megnyilvánuló) támogatását, s azt is elérte, hogy Zichy Károly országbíró utasítására a budai és pesti német színházat bérlő Emanuel Unwerth gróf kénytelen-kelletlen fellépési lehetőséget biztosítson számukra a német társulat szünnapjain.

Kelemen vezetésével 1790. szeptember 21-én alakult meg a Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság, s október 25-én mutatkozott be a zsúfolásig telt budai Várszínházban – azóta teszik erre a napra a magyar nyelvű színjátszás kezdetét. Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el. (A társulat a Hamlet Kazinczy-féle fordítását akarta eredetileg előadni, de a színészek túl nehéznek találták a tragédiát, ezért esett a választás a vígjátékra.) Az előadást két nappal később a pesti Rondellában megismételték, s a közönség ekkor is kitörő lelkesedéssel ünnepelte a színészeket. Több előadásra azonban ekkor nem kerülhetett sor, mert az üzleti konkurenciát gyanító német színháztulajdonos azonnali hatállyal visszavonta a társulat játszási engedélyét.

Kelemennek sikerült szabadalomlevelet kieszközölnie, amely biztosította, hogy az ország bármely városában magyar nyelvű előadást tarthassanak. Utolsó pénzén az akkori hajóhíd budai végénél, a mai Várkert Kioszknál épített színpadot egy raktárban. A társulat a „budai arénában” 1792. május 5-től folyamatosan játszott, először Bárány Péter németből magyarított, A talált gyermek című vígjátékát adta elő. 1796 tavaszáig 155 előadást tartottak, a többi közt bemutatták az első magyar nyelvű daljátékot is, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című „szomorú vígoperáját”.

Kelemen még kántori állásáról is lemondott, hogy minden idejét a magyar színészet ügyének szentelhesse. Kilincselt a hatóságoknál, beadványokat szerkesztett, pénzt gyűjtött, az előadott művek nagy részét ő ültette át magyarra, tucatnyi német színmű mellett lefordította Molière Képzelt betegét, Shakespeare Othellóját és egyházi zenéket is szerzett. Az első magyar színielőadáson az Igazházi verbunkos káplárját ő jelenítette meg, a feljegyzések szerint igen jó, ösztönös színész volt, különösen a komikus és katonás szerepek illettek hozzá.

A magyar jakobinusok összeesküvésének leleplezése után az udvar a színészeket a magyar „rebellió” szítóinak minősítette, s működésüket ellehetetlenítette. Ehhez járultak az anyagi nehézségek és a belső viszálykodás, így a társulat 1796 áprilisában feloszlott, csak adósságot hagyva hátra.

Kelemen László visszatért a polgári életbe, Nagyváradon lett tisztviselő. A színház iránti lelkesedése ugyanakkor mit sem csökkent, így 1799-ben Kolozsvárott újra színházszervezésbe fogott. Próbálkozott ezután Nagyváradon, Szegeden is, bejárta az egész országot, de kísérletei balul végződtek. 1801-ben Losoncon adósságai fejében lefoglalták minden színi kellékét és vagyonát, csak kölcsönpénzen tudott elvergődni Ráckevére, ahol kántortanítói állást vállalt. Innen Makóra, majd a Csongrád megyei Csanádpalotára költözött, s ott halt meg 52 éves korában, 1814. december 24-én.

Sírja körül ma kegyeleti park van, alakját Petőfi versben, Jókai színműben örökítette meg. Pályatársa, Szigligeti Ede írta róla: „Mint ügyvéd kevesebb ésszel és szorgalommal jószágokat szerezhetett, vagy mint pesti tanácsos pár év alatt kétemeletes házat építhetett volna; de mivel a magyar színészet megteremtője, igazgatója és tagja volt, vagyonát áldozta fel.”

1892-ben, az első magyar nyelvű színi előadás centenáriumán avatták fel emlékművet Csanádpalotán, nevét Budapesten utca őrzi. Az 1990-es évek második felében ismert színészek megalakították a Kelemen László Színkört, amely azonban csak rövid ideig működött. Szülővárosában róla nevezték el a Katona József Színház kamaraszínházát, Szegeden pedig a Színitanodát. A halálának 200. évfordulójára írt Színházi vándorok című zenés játékot nemrég mutatta be a kecskeméti Katona József Színház, decemberben Kelemen László nyomában címmel pedig kiállítás nyílt a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban.

forrás: Népújság, 2014-12-22 https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.e-nepujsag.ro%2Farticles%2Fkelemen-laszlo-magyar-nyelvu-szinjatszas-

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

SZERVÁTIUSZ TIBOR

1930 – Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze, Szervátiusz Jenő fia († 2018)

„a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

1937-ben szülei elváltak; ekkor édesanyjával élt. Majd 1949-ben édesapjához költözött a Tímár utcába (Kolozsvár), s a két szobrász ezután már nem vált el egymástól, Budapesten is együtt laktak az apa haláláig. Iskoláit a Zágoni Mikes Kelemen Piarista Főgimnáziumban kezdte meg, s az utolsó évet kivéve itt tanult. (Kolozsváron járt egyetemre)

1956-ban kezdte faragni a legendássá vált andezit Adyt, amelyet 13 év után fejezett csak be. Nem lévén akkor Erdélyben semmiféle korszerű faragó eszköz vagy véső, kénytelen volt maga kovácsolni a későbbi vídiához hasonló, kemény követ is faragó szerszámot, amellyel a szintén andezitből készült Móriczot már két év alatt elkészítette. Móricz Zsigmond piknikus portréját, létportráját- ahogyan Szervátiusz Tibor nevezi művészetének ezt az ágát -, később feleki gömbmészkőből is megfaragta. Ebből a földtörténeti ritkaságszámba menő kemény kőzetből még elkészítette a Napisten leánya c. alkotását is.

A kolozsvári művészeti szövetség Moszkvába és Leningrádba küldte tanulmányútra 1958-ban. Itt ismerkedett meg az Ermitázs paziriki leleteivel, a szkíta királysír anyagával. Döntő hatással volt életére, szobrászatára, ettől kezdve nagyobb erővel fordult a magyarság múltja, őskultúrája felé (Szőlőistennő, Nimród, Ősanya, Táti Ister-pár).

Nagyon nehéz körülmények között él családjával, még arra is rákényszerül, hogy két évig a bábszínháznak bábokat faragjon. Ebből a nehéz helyzetből az mentette ki, hogy édesapja, mint elismert szobrász Állami díjat kap 1964-ben, s innentől kezdve anyagilag is támogatja művészfiát.

1968-ban kezdi el „építeni”( Csoóri Sándor szavai) a Tüzes trónon Dózsáját. Négy évig dolgozik rajta. ( közben 1970-ben elválik első feleségétől)

1971-72-ben édesapjával megfaragják „tonnás hegyibeszédet”(Sütő András megfogalmazása), s azt felállítják Farkaslakán a Tamási Áron sírja melletti parkban. Az azóta eltelt évtizedek alatt legendássá lett a mű.

Kényszerűségből 1977-ben áttelepül Magyarországra, s a kezdeti szűkös körülmények után 1982-ben beköltözik a Csíksomlyó úti házba, ahol már dolgozhat, alkalmas a tér kint és bent is nagyobb szobrok létrehozására. Közben édesapjával már együtt élnek 1978-tól Budapesten, bár Szervátiusz Jenő hivatalosan nem telepedett át. A Csíksomlyó úti házban is fiával lakik, s a halál is itt éri 1983-ban.

Válása után társa, felesége, művészetének segítője, menedzsere lesz: Barna Klára, aki Szervátiusz Klára névvel jelentetett meg több albumot, cikket, interjúkötetet Szervátiusz Tiborról. S számtalan kiállítást rendezett férjének külföldön és itthon.

1996-ban Kőbányán felavatják nagy történelmi emlékművét a Magyar Oltárt, s ugyanezen évben a Kolozsváron maradt Szervátiusz műveket neki ajándékozta. (Szervátiusz Tibor 12 és Szervátiusz Jenő 67 szobrát láthatják ott az érdeklődők.)

A nagy kőből készült emlékművek sora következik : Győr, Budapest, Esztergom, Tát örvendezhet nekik Nagymaros és Orosháza mellett (Boldogasszonykő, Hídoltalmazó Boldogasszony, Táti Ister-pár, Történelmi Emlékpark).(Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerv%C3%A1tiusz_Tibor

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Vers

AZT

VASS JUDIT

In memoriam B.I.

AZT

hittük, hogy a székre tett

nadrágot vasalja majd a reggel,

friss ingünket akasztja égre,

mikor a város végre felkel.

Azt hittük, lehet lentről is

jönni versbe foltozott talppal,

és íme lehetett fentről is

visszahajolni, lankadatlan

mélyekből jöttek rendületlenül

s elfértek mind a polcokon,

azt hittük, hogy a dzsungelek

ösvényt nyitnak, hogy átoson

tiltott határon, kulcslyukon,

s szemünkbe szűr a napfény

szivárvány kéket, pirosat

s lehetsz, ami amúgy is lennél.

Mögöttünk semmi ágán

gyűrötten lóg a tegnap,

azt hittük, végre elkészült

belőlünk már a holnap.

Csak aki lentről folytatódik

érti, mi van, mit is jelent

fent és lent fuldokolni,

hogy megint reménytelen.

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

BAKA ISTVÁN

BAKA ISTVÁN

AZT HITTÜK, HOGY A DZSUNGELEK

Azt hittük, hogy a dzsungelek

szobánkban folytatódnak,

hol partizánmód rejtezik

s szép tervet sző a holnap.

De – míg kirakatok jegére

dermedtek rá a városok –

otthonunk búvóhely-homálya

megszelidült s hozzánk szokott.

S éjszaka, míg a székre tett

ruhákban megköt a sötétség,

álmunkban már megvásárolható

formákba öltözik a szépség.

Azt hittük, hogy a dzsungelek

szobánkban folytatódnak,

s most rettegünk, gerillaként hová

rejtőzhet még a holnap.

(1971)

„” plebejus vagyok” – határozta meg önmagát, ” nem vagyok sem népi sem urbánus.” …”nekem szellemi hagyományokat kellett keresnem, könyvekből. Tehát ami nekem hagyomány, az szinte mind könyv.”…

„Baka István a szovjet időszak mártír-, szamizdat és emigráns orosz költőinek (Gumiljov, Cvetajeva, Mandelstam, Paszternak, Tarkovszkij, Szosznora, Brodszkij stb.) egyik legjelentősebb fordítója. Mint prózaíró is jelentős: novelláiban és kisregényeiben a hétköznapok kisszerű tragikuma keveredik a mitikus csodák világával. A Margit a fausti alaphelyzet újraírása, háttérben az ötvenes évek Magyarországával. A Szekszárdi mise Liszt Ferenc és a szekszárdi dalárda karnagya, Séner János alakjában élesen és maradandóan exponálja eredetiség, művészi tehetség és hazafiság dilemmáit.

Baka fő műneme azonban a líra. Poétikája a nemzeti költészet legjelesebb hagyományait ötvözi a XX. század végi posztmodern egyes technikai elemeivel. Zenei fogantatású variánsát hozta létre a hosszúversnek: Háborús téli éjszaka, Döbling. Szereplírája az alakkettőzéstől (Vörösmarty-versek, Liszt Ferenc-ciklus) a Weöres Sándor-i Psyché radikalitását idéző alakteremtésig (Yorick- és Sztyepan Pehotnij-ciklus) számtalan regisztert szólaltat meg. Tragikum és irónia, pátosz és groteszk ötvözése jellemzi egyéni költői hangját. Búcsúversei a kései József Attila- és Radnóti-versek formai teljességét és gondolati gazdagságát valósítják meg új hangszerelésben.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baka_Istv%C3%A1n

BAKA ISTVÁN MŰVEI

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/baka-istvan

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

TATA

1897 – A világon elsőként, Tatán, este fél kilenckor, 21 helyen gyulladnak fel utcai acetilénlámpák.

„Több tucatnyi olyan találmányt és feltalálót lehet példaként citálni az elmúlt 100 – 150 év távlatából, amelynek magyar vonatkozása van. Ilyen fejlesztést az utcai közvilágítás területérõl is hozhatunk: … 1897. július 24. napjának estéjén, Tatán gyulladtak ki a világon elsõként az utcai acetilénlámpák, hogy fényesen világíthassák meg a várost a két hónap múlva, szeptember közepén lezajlott „császárok találkozójának” napjaiban.

Tata és Tóváros vezetõsége 1897. július elején kezdett tárgyalásokat a Budapesti Acetiléngáz Részvénytársasággal. A városvezetõk azt akarták, hogy a részvénytársaság mielõbb próbavilágításon mutassa be, milyen megoldást kínál a város közvilágításának megoldására. Ekkor már tudták, hogy I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár 1897 szeptemberében a térségbe fog látogatni, egy hadgyakorlat megtekintése okán. A részvénytársaság gyorsan ötletelt, majd dolgozott, így a felkérés után három héttel, 1897. július 24-én, este fél kilenckor huszonegy helyen, a világon elsõként kigyulladtak az utcai acetilénlámpák Tatán. Mivel a kivilágítás fõpróbája szó szerint ragyogóan sikerült, ezért a két község az Acetiléngáz Részvénytársaságtól megrendelte a két császár tatai tartózkodásának idejére a grófi kastély, a Nagy-tó partján felállítandó királyi sátor, a fõhercegek lakásául szolgáló piarista rendház, az Öregvár és a fontosabb utcák, terek acetiléngázzal történõ megvilágítását. A bécsi udvar 1897. szeptember 10. és 15. között rendezte meg a hadgyakorlatot, melynek fõhadiszállása a festõi környezetben épült tatai kastély volt. A Pesti Hírlap a következõképpen tudósított az eseményrõl:„Midõn õ felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje. A vele szemben levõ tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan tükrözte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot.”Az acetilénlámpák 15 esztendõn keresztül szolgálták Tatavárosának közvilágítását, majd a település 1912-ben áttért a modernebb és olcsóbb villanyvilágításra.”

Dr. P. A. (kanizsujsag.hu)

https://archivum.kanizsaujsag.hu/hirek/40209/m%C3%BAltid%C3%A9z%C3%B5-magyar-vil%C3%A1gels%C3%B5s%C3%A9g-a-k%C3%B6zvil%C3%A1g%C3%ADt%C3%A1s-ter%C3%A9n-(is)/.

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Évfordulók

BAY ZOLTÁN

BAY ZOLTÁN

atomfizikus,

A VILÁG IGAZA

1900. július 24.

Barczi Bay Zoltán Lajos (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.

A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakon tanult tovább. Tanulmányai befejezése után oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe, és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát.

Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas, majd hazatérte után az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta kutatásait.

A második világháború idején az Egyesült Izzó hadiüzem lett. 1944-ben a zsidónak nyilvánított munkatársakat elhurcolták; de a német adócső-programra (a légvédelmi radarprogramra) való hivatkozással Bay közbenjárására 13 mérnököt és fizikust mégis elengedtek. Ám ők is, és a többiek is csak a nyilas hatalomátvételig dolgozhattak. A gyár működését leállították, a dolgozókat és a gépeket nyugatra szállították.

A háború idején végig tartotta a kapcsolatot a Nyugat felé történő kilépést szervező, csakhamar illegalitásba kényszerült Szent-Györgyi Alberttel. Bay Zoltán, Szent-Györgyi Albert és mások ellenállási mozgalmat szerveztek (Ellenállási Front). Fegyvereket nem sikerült szerezniük, talán ez is közre játszott abban, hogy Bay Zoltánt rövid fogság után elbocsátották a Margit körúti fogházból. Amikor a Kállay-kormány Szent-Györgyi Albert segítségével tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból való kiugrás érdekében, vállalta egy titkos rádióadó megépítését, amellyel az angolokkal tartották volna a kapcsolatot. Erre az időszakra Szent-Györgyi Albert így emlékezett vissza: „Kezdeményezésünk külső okok miatt összeomlott, ez volt a szerencsénk. Ha folytatni tudtuk volna, Bay Zoltánnal kötött barátságunk, úgy zárult volna, hogy egymás mellett lógunk a kötélen…”

A háború alatti tevékenységéért 1946 decemberében Szent-Györgyi Alberttel együtt megkapta a Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. Születésének 100. évfordulóján, 2000-ben posztumusz Jad Vasem kitüntetést kapott.

Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé.

A hatóságok zaklatásai elől 1948-ban emigrációba kényszerült, és az Amerikai Egyesült Államokban a George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora. Emigrálása miatt 1949-ben magyar állampolgárságától megfosztották, és akadémiai tagságát megszűntnek tekintették. A rendszerváltást követően 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, és akadémiai tagságának folytonosságát ismerte el.

Nevét őrizendő többek között, a 2003-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott Bay Zoltán-díj, amelyet az űrkutatás jeles magyar kutatói vehetnek át, valamint az ő nevét viseli a (95954) Bayzoltán = 2003 QQ29 jelű kisbolygó, melyet Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezett fel 2003. augusztus 23-án Piszkéstetőn. Nevét viseli a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Kft.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bay_Zolt%C3%A1n

Hozzászólások (0)

szeptember 5, 2024 / Vers